Ausztrália vasárnap a legveszélyeztetebb, vagyis a kipusztulás közelébe került fajok listájára tette fel a világ legnagyobb teknősét, a kérgesteknőst (Dermochelys coriacea). A fajt a túlhalászás, a tojásaiért és a húsáért folytatott gátlástalan vadászat sodorta a kihalás szélére.
A kérgesteknős a legnagyobb élő teknős a világon. Igazi tengeri állat. Páncélját sima bőr borítja, amelyen hét jól kivehető hosszú barázda található. Az angol neve talán kifejezőbb: leatherback turtle (bőrhátú teknős).
A kérgesteknős egyes egyedei elérhetik a 185 cm-t és a 637 kg-ot. Ha egy emberhez viszonyítjuk, akkor a hossza kb. megegyezik egy magasabb ember magasságával, azonban a súlya annak hatszorosa.
A kérgesteknős egyike azon növény és állatfajoknak, amelyek veszélyeztett státust, így szigorú védelmet kaptak a munkáspárti ausztrál kormány környezetvédelmi miniszterétől, Peter Garrett-től. Az 56 éves tarfejű miniszter egykor híres rockzenész volt. Az 1973-as kezdet és a 2002-es feloszlás között ő volt a Midnight Oil nevű együttes énekese.
ILLEGÁLIS KERESKEDELEM VESZÉLYEZTETI A SZELENCETEKNÖSÖKET
2009.01.08.
A malajziai Selangor államban nemrégiben 385 amboinai szelenceteknőst (Cuora amboinensis) foglaltak le, melyek két állatcsempész szállítmányát képezték. Bár a maláj kormány 2005-ben leállította az szelenceteknősök szállítását Japánba, Európába és az Egyesült Államokba - ahol díszállatként értékesítették őket - a faj illegális kereskedelme továbbra is folytatódik. A célország elsősorban Kína, ahol a teknős húsa kedvelt étel, a többi testrészéből pedig tradicionális gyógyszerek és afrodiziákumok készülnek. Egyes számítások szerint évente Malajziából mintegy 22 000 teknőst exportálnak törvénytelenül. Ezt a fajt szaporodási szokásai miatt különösen veszélyezteti az illegális kereskedelem: az amboinai szelenceteknős 30-35 éves élettartama alatt csak kevés (1-3 db) tojást rak fészekaljanként. A kifejlett teknősök mérete 20 cm.
A Coura amboinensis az IUCN Vörös Listáján jelenleg sebezhető (vulnerable) státusszal szerepel.
ÓRIÁSTEKNŐS VISSZATELPÍTÉSE GALAPAGOSON
2009.01.04.
123 Hood-szigeti óriásteknőst (Geochelone nigra hoodensis) telepítettek vissza eredeti élőhelyére, a galapagosi Española- (angol nevén Hood-) szigetre, így a visszatelepített teknősök száma ezzel az utolsó „adaggal” együtt elérte az 1600 egyedet.
A most szabadon engedett teknősök 2004-ben a Santa Cruz szigeten születtek, ahol három éven át nevelték őket. Ezt követően a teknősök az Española-szigetre kerültek, ahol szabad ég alatt, de a külvilágtól elzárva tartották őket, hogy hozzászokjanak a környezethez. Ez egyben egy karantén-időszak is volt, amely során figyelték a teknősök egészségét, nehogy valamilyen betegséget vigyenek be a sziget vadvilágába. Az óriásteknősöknél a visszatelepítés követelménye, hogy az egyed páncéljának hossza elérje a 25 cm-t. Ez a legtöbb alfajnál minimum 4 évig tart, de a Hood szigeti óriásteknős már 3 év alatt eléri ezt a méretet.
Első ízben született sarkantyús teknős a Szegedi Vadasparkban.
A pici a keltetőben töltött 101 nap után tört utat a tojásból, jelenleg is a hüllőovi lakója. A napokban született egyedet remélhetőleg még több kisteknős is követni fogja a kelésben, amelynek időtartama változó, akár kétszáz napnál is több lehet.
Az akár kétszáz évig is élő sarkantyús teknősök a Szahara déli peremén a trópusi szavannák, füves puszták, sivatagok lakói. Leginkább hajnalban és alkonyatkor aktívak, reggel napoznak, hogy a hűvös éjszaka után felmelegedjenek. Fűfélékkel és növényekkel táplálkoznak, napi vízigényük jelentős részét az elfogyasztott élelemből fedezik.
Párzás után a nőstény akár négy-öt 60 centiméter átmérőjű gödröt ás, amelyek közül az egyikbe lerakja 15-30 fehér, gömbölyű tojását. A betemetett tojásokat a nap melege költi ki. A sárga színű kisteknősök tömege születésükkor kevesebb mint 25 gramm.