ékszerteknős:                                                                

Előfordulása:

Eredetileg az Amerikai Egyesült Államok délkelti részén honos, de előfordul Dél-Amerikában is. Elsősorban a nyugodt vizeket kedvelik; patakocskákban, kisebb folyókban, mocsaras területeken, tavakban is jól érzik magukat. A legelterjedtebb fogságban tartott faj Magyarországon, és szabadon engedett példányaiból (akárcsak Európa más országaiban) életképes, az őshonos mocsári teknőst apránként kiszorító populáció alakult ki. Természetes élőhelyén viszont fogyatkozik: bár farmokon is tenyésztik, túl sok szabadon élő állatot fognak be.

Megjelenése:

Nevét a feje két oldalán látható vastag vörös sáv („fül”) miatt kapta. Hátpáncéljuk olajzöld, mely idősebb korban elsötétedik, elbarnul. A haspáncél idősebb és fiatalabb korban egyaránt világossárga több-kevesebb fekete folttal tarkítva. A két nem közötti különbség a méretben, valamint a karmok és a farok hosszában mutatkozik. A lábak, a nyak és a fej szürkészöldek, világos csíkozattal. A vörös sávok gyakran az idősebb egyedeknél is élénk színűek maradnak, de előfordul, hogy kifakulnak, narancszínűek les

Etetése

A vörösfülű ékszerteknősök egyaránt fogyasztanak növényi és állati eredetű ételeket. Minden egyednek megvan a maga ízlése. Adhatunk nekik zöldséget, gyümölcsöt, rovarokat, kisebb halakat (pl.guppi), zárított halat, csirkemájat, marhaszív-darabokat és különböző csúszómászókat (pl. csiga,földigilszita) . Mindezek mellett adhatunk nekik továbbá különböző tápokat, vitaminokat amelyek elősegítik a fejlődésüket. Azonban a teknősök többnyire jobban szeretik a természetes eredetű ételeket. Állati eredetű táplálékot elsősorban kisebb korban adjunk nekik. Ahogy elkezdenek nőni egyre inkább érdeklődni fognak a növényi eredetű táplálékok iránt. Fontos azonban, hogy ekkor se adjunk nekik csak növényi táplálékot, hiszen ez kezdetben csak kiegészítő lehet, kifejlett korukban pedig meghatározó, de nem egyedüli különben könnyen hiánybetegség idéződhet elő. Törekedjünk a változatos etetésre.

Férőhelye

A közhiedelemmel ellentétben nem mindegy hol tartjuk teknősünket, ugyanis a helytelen tartás az állat halálához vezethet. Az ideális akvaterrárium két részből áll: egy olyanból ahol a teknősök úszni tudnak és egy olyanból ahol lehetőségük van napozni. Az ideális akvaterrárium mérete:

• Hosszúság: kifejlett teknős páncélhosszának ötszöröse.

• Szélesség: kifejlett teknős páncélhosszának háromszorosa.

Ehhez jön még a napozórész, aminek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teknősünk kényelmesen elférjen rajta. Emellett figyelembe kell vennünk víz mélységét. Mivel a vörösfülű ékszerteknős kiválóan úszik, ezért akár mély vízbe is rakhatjuk őket. Az ideális vízmélység a példány páncélhosszának másfélszerese.

Szaporodása

8–10 éves korukban válnak ivaréretté. Szaporodás előtt gyakori a hímek közötti rivalizálás. Párzás előtt a hím és a nőstény „násztáncot” jár. Szemben úsznak egymással miközben végtagjaikat rezegtetik.A párzás a vízben zajlik. A nőstények évente 5–6 alkalommal is rakhatnak tojást. Egy nőstény egyszerre 2–19 tojást tojik, távol a vízparttól a maga által vájt parányi gödörbe, vagy száraz hordalék alá. Ha az átlagos hőmérséklet 25 °C, akkor 112 napra van szükség a tojások kikeléséhez, 30 °C-os átlaghőmérsékleten ez az idő 69 napra rövidül.

A TOJÁSOK KINÉZETE:

Tojása

A TEKNŐSÖK PÁRZÁSA:

Vörösfülű ékszerteknősök

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat